2017. május 27., Hella napja van
 
Város | Bemutatkozás | Történelem
Történelem
« vissza Nyomtatás

Tab neve személynévből keletkezett magyar névadással. A német Theobald személynévből alakult rövidüléses változatokkal. A település első említését egy 1211-ben kelt oklevélből ismerjük "villa Thob" elnevezéssel. A helységet 1320-ban a Szent Péter apostol tiszteletére emelt templom birtokai sorában említik. E terület benépesülésére utal, hogy a templomépítés már korábbi évekre vonatkozó betelepülést feltételez, hisz a földrajzilag szomszédos települések létéről már a 11-12. században említést tesznek az oklevelek. Az Árpád-ház kihalását követő trónviszályok során a mindenkori hatalmi erőviszonyokat követve a vidék gyakran cserélt gazdát. Thobot 1385-86-ban az Ugali család birtokai között találni. A nevet a Tab határában lévő Ugajpuszta jelzi, amely a középkorban falu volt. 1428-35: Rozgonyi István bakonyi főispán és neje, Szentgyörgyi Cecília, 1438-ban a Batthyányak és a velük vérrokon Fajszyak nyertek Tab határában adományt. A török megszállás előtt még Ewleweldi László és Tharródy Demeter is voltak itt birtokosok.

Az ország három részre szakadását követően e vidék is török uralom alá került. Az első támadások már 1452-ben elérték a települést, de csak 1551-53 között foglalta el véglegesen a budai pasa, és a kopányi nahie (járás) birtokába helyezte. Az itt élők egy része a török elleni harcokban elesett, más része elmenekült, a maradottak a mocsarak, erdők lakói lettek. A török kincstári adólajtstrom szerint Tab 1573-74-ben 12 adózó házból állott. Rendszeressé váltak a magyar-török végvári csatározások. A harcokban Nádasdy Ferenc és Zrínyi György a pápai várőrséggel rajtaütött a koppányi agán, és a törököket rövid időre kiűzték a vidékről.

A helységről 1660-ig nincs írott forrás, ettől az időtől a szigligeti vár tartozékai között sorolják fel. Nem sokkal Buda felszabadítását követően, 1689-ben magyar kézre került Tab is. Tabon és a szomszédos falvakban (Csaba, Ugaj) a Fajszky család leszármazottai, a Nyitrából visszatért Mérey és Lengyel családok örökösei és a vérségileg hozzájuk tartozó Nyitrayak, Gussitsok, felsőbüki Nagyok, Révayak települtek le. Az 1715. évi összeírásból ismert, hogy Tab 1712-től települt újra magyarokkal, németekkel és tótokkal. A bevándorlás és a telepítések során a lakosság száma folyamatosan emelkedett. Tabon nagyobb számú zsidóság megtelepülésére utal, hogy 1762-ben itt épült meg Somogy megye egyik legrangosabb zsidó imaháza. Tabot az országos kereskedelmi útvonalak ugyan nem érintették, de a helyi hatóságok értékelve a zsidó polgárok kezdeményező és kereskedő szellemét támogatták megtelepedésüket. A század második felében (1762) befejeződött a katolikus templom rekonstrukciója. Kupoláját és falait a Németalföldön tanult Dorfmeister által festett freskók díszítik. Szépségét napjaink látogatói is csodálják. A templom barokk stílusban épült. A fő- és mellékoltár, a szószék és a padok copf stílusúak.

A helység 1847 elején mint mezőváros országos és hetivásárok tartására lett jogosult. A mezőváros gazdasági fejlettségére és földrajzi központi szerepére hivatkozva következetes erőfeszítéseket tett azért, hogy a vármegye által javasolt Karád helyett Tab legyen a járási székhely. A települést 1871-ben a járási székhelyek közé sorolták. A századforduló ipari, kereskedelmi fejlődése, valamint a közigazgatási növekvő igénye tette lehetővé Zuckermandel Jakabnak, hogy nyomdát alapítson. Pallós Ignác 1908-ban a vasútállomás szomszédságában modern gőztégla- és cserépgyárat hozott létre, amely Tab és környékének szabad munkaerőjét tavasztól őszig foglalkoztatta. Termékeiből osztrák és kelet-európai exportra is jutott. Vesztergál Lajos Tab és Vidéke címmel 1909-ben lapot indított. 1913 februárjában az Otthon Kávéházban megkezdte vetítéseit a mozi. Megalakult a hitelszövetkezet. Egy évvel később, 1914-ben létrejött a tabi sportegyesület.

Az I. és a II. világháború súlyos emberveszteséget okozott. Az I. világháborúba Tabról 754 munkaképes férfit vonultattak be katonának. Ennek is következménye lett, hogy sok kisgazdaság fizetésképtelenné vált, tönkrement. A gazdasági világválság idején került Tabra a Szociális Misszió Társulat. Apácák vezetésével a hit- és erkölcsoktatás mellett (ősztől tavaszig) az ifjúság és a felnőtt lakosság részére kézimunka, háztartásvezetési, betegápolási tanfolyamokat szerveztek. A Társulat helyébe 1928-ban a Népművelő Testvérek Társasága lépett, akik az óvoda és a népház építésére szereztek támogatást. Népapostol címmel 1930-ban folyóirat indult, amely 1933-ig jelent meg. A két világháború között (bár kulturális intézménye nem volt a településnek) jelentős volt a közművelődési élet. Az elemi oktatás, amely felekezeti volt, három intézményben folyt, a katolikus, az evangélikus és a zsidó iskolában.

A második világháború első tabi következménye volt 670 zsidó lakos tevékenységének korlátozása. Lengyelország leigázását követően nagyszámú lengyel menekült érkezett Tabra, akiket a lakosság szívesen fogadott, sokakat bújtatott. 1944 májusában gettót létesítettek a térség zsidó lakosságának. Az 57. szovjet gárda lövészhadtest 1944. december 2-án érte el a települést.

Az 1950-es évek elején, a tanácsok létrejöttével a tabi járás területe is megváltozott. Siófok járási székhelyként Somogy megyéhez került, Tab pedig Tolna megyéből és a megszűnt igali járásból kapott falvakat, ezzel egészítve ki járása területét.